Az Erdélyben töltött pár napról szeretnék írni egy-két sort.

Korond és ezáltal Fenyőkút nincs olyan messze Magyarországtól, persze egy pár kilométert meg kell tenni addig, de aki Erdélyt látni szeretné, annak nincs mese, utazni kell. A románok stílusa nem épp a magyar emberhez van kitalálva, hál' istennek, hogy Korond és Fenyőkút magyar lakta települések, így olyan, mintha csak Magyarországon nyaraltunk volna. Na de rátérve magára a szállásra és a többire, nagyon jó dolognak tartom, hogy a hegy tetején, a fantasztikus székely emberek között tölthettük ezt a hetet. Az út Korondról a szállásig ugyan nem volt rövid, de aki ilyen szép helyen, ilyen nyugalomban és csendben akarja tölteni a szabadidejét, az ne várja, hogy egy forgalmas út szélén leparkol és kicuccol.
A szállásról nem tudok rosszat mondani, a szobák kiválóak, az ágyak kényelmesek, nagyon jókat aludtunk rajtuk, az erkély gyönyörűen ki van alakítva, a szép fa bútorzattal (ami az egész házban jelen van) a hintaszékekkel, és azzal a megnyugtató kilátással, tehát a szállás 10/10.
A kiszolgálás átlagon felüli, igazából még sosem tapasztaltam ilyet. A kiszolgálás szuper volt, az ételek finomak, ízletesek, itt az ember bele tud kóstolni a székely magyarok ebédjébe, vacsorájába. Rengeteg érdekes programban lehetett részünk, ahol ki tudtunk kapcsolódni, kiszakadtunk a pörgős rohamos életből, tehát a programok is nagyon-nagyon jók voltak. Mindennek tetejében még a célba lövés, szekerezés, autókázás és sorolhatnám, csak hab a tortán.
Egy szó mint száz, ha valaki Erdélybe vágyik, akkor ide szívesen várják, és egy percig sem fog csalódni, ha ezt a helyet választja, én merem ajánlani bárkinek.

Tisztelettel és köszönettel:

Nagy Máté